A Whitereport 2022 negyedik negyedévében kiadott, a szakmai médiumokban tavaly novemberben megjelent jelentése szerint új világ van születőben, melyet egyszerre határoznak meg a sokrétű válságjelenségek, valamint a digitális médiapiacot szabályozó újabb és újabb törvények: a GDPR farvizén felerősödő globális adatvédelmi törekvések, valamint az EU-ban frissen életbe lépett Digital Services Act és Digital Markets Act. Nemcsak az új uniós szabályozások jelentenek kérdőjeleket, hanem a third-party cookie-k egyre tolódó bevezetése is. Azok a médiapiaci szereplők, amelyek nem alkalmazkodnak ehhez az új környezethez szemléletváltással, új üzleti megoldásokkal, könnyen versenyhátrányba kerülhetnek.
Nem mintha a lokális médiának eddig könnyű lett volna a Google és a Facebook árnyékában. Az IAB Adex 2022-re vonatkozó adatai szerint a hazai média bevétele a listinget nem számítva 38,3 milliárd forint volt, ami az egy évvel korábbihoz képest még abszolút értéken sem jelent növekedést, ha pedig az inflációra gondolunk, reálértéken nagy csökkenést látunk. Eközben a globális platformokat tekintve azt tapasztaljuk, mintha a Google és a Facebook térnyerése lassulna, ám a helyükre újabb platformok érkeznek, például az Amazon és a TikTok.
Mégis, a hazai média számára a fejlődés fő és legjobb terepét a digitális piac jelenti. Az átvándorlás elkerülhetetlen: az év híreinek átnézése közben talán soha nem olvastunk egymás után annyi hírt arról, hogy printmárkák ezentúl kizárólag online változatban folytatják, mint most. Sok olyan szereplőnek, amelynek a Covid megkegyelmezett, a mostani polikrízis már megoldhatatlannak bizonyult.
A magyar médiapiacnak megvannak a maga sajátosságai és problémái. A Whitereport adatbázisa szerint a médiavállalatok 2 százalékánál összpontosul a teljes piac éves nettó árbevételének a 80 százaléka, ami egészségtelen koncentrációt jelent. A magyarországi médiavállalatok 94 százaléka magyar, és ezeknél jelentkezik a teljes árbevétel 55 százaléka, ami egy alapvetően bezárkózó, a nemzetközi trendekre egyre kevésbé kitekintő, így az innovációs versenyben könnyebben lemaradó piac képét mutatja. A politika jelenléte annyiban csökkent, hogy az állami költések mind a digitális piacon, mind a médiapiac egészét tekintve mérséklődtek, ám ettől függetlenül ez a jelenlét nagyon erős.
Eközben, ha a digitális piac élő és élénk szegleteit nézzük, láthatunk izgalmas fejleményeket: a streamingpiacon az újabb globális belépők mellett a magyar szereplők komoly fejlesztéseit és kísérletezését a hirdetés- és előfizetés-alapú modellekkel, a kiadóknál egymás után kiépülő saját podcast- és videóstúdiókat vagy az egyre professzionálisabb, nem a hagyományos médiához köthető tartalmi projekteket. Reményünk, hogy egy év múlva kevesebb aggodalommal és csillogóbb szemmel írhatjuk meg ezt az összefoglalót.
Nem mintha a lokális médiának eddig könnyű lett volna a Google és a Facebook árnyékában. Az IAB Adex 2022-re vonatkozó adatai szerint a hazai média bevétele a listinget nem számítva 38,3 milliárd forint volt, ami az egy évvel korábbihoz képest még abszolút értéken sem jelent növekedést, ha pedig az inflációra gondolunk, reálértéken nagy csökkenést látunk. Eközben a globális platformokat tekintve azt tapasztaljuk, mintha a Google és a Facebook térnyerése lassulna, ám a helyükre újabb platformok érkeznek, például az Amazon és a TikTok.
Mégis, a hazai média számára a fejlődés fő és legjobb terepét a digitális piac jelenti. Az átvándorlás elkerülhetetlen: az év híreinek átnézése közben talán soha nem olvastunk egymás után annyi hírt arról, hogy printmárkák ezentúl kizárólag online változatban folytatják, mint most. Sok olyan szereplőnek, amelynek a Covid megkegyelmezett, a mostani polikrízis már megoldhatatlannak bizonyult.
A magyar médiapiacnak megvannak a maga sajátosságai és problémái. A Whitereport adatbázisa szerint a médiavállalatok 2 százalékánál összpontosul a teljes piac éves nettó árbevételének a 80 százaléka, ami egészségtelen koncentrációt jelent. A magyarországi médiavállalatok 94 százaléka magyar, és ezeknél jelentkezik a teljes árbevétel 55 százaléka, ami egy alapvetően bezárkózó, a nemzetközi trendekre egyre kevésbé kitekintő, így az innovációs versenyben könnyebben lemaradó piac képét mutatja. A politika jelenléte annyiban csökkent, hogy az állami költések mind a digitális piacon, mind a médiapiac egészét tekintve mérséklődtek, ám ettől függetlenül ez a jelenlét nagyon erős.
Eközben, ha a digitális piac élő és élénk szegleteit nézzük, láthatunk izgalmas fejleményeket: a streamingpiacon az újabb globális belépők mellett a magyar szereplők komoly fejlesztéseit és kísérletezését a hirdetés- és előfizetés-alapú modellekkel, a kiadóknál egymás után kiépülő saját podcast- és videóstúdiókat vagy az egyre professzionálisabb, nem a hagyományos médiához köthető tartalmi projekteket. Reményünk, hogy egy év múlva kevesebb aggodalommal és csillogóbb szemmel írhatjuk meg ezt az összefoglalót.
