„Ma te nagyobb hatással vagy a társadalom egy részére, mint (…) bármelyik kereskedelmi tévé. Szerintem a te nézettebb műsoraid, amiket megnéznek 6-700 ezren, egymillióan, messze túlszárnyalják azt, amit egy, mit tudom én, egy Tények tud hozni, pedig az a vezető műsora a TV2-nek” – mondta áprilisban Batiz András Gulyás Mártonnak, aki a Partizánon életútinterjút készített vele.
Évek óta megfigyelhető az a trend, hogy új közönségeket megszólító, korábban ki nem szolgált tartalmi igényeket felkaroló, a globális online platformokat ügyesen használó új tartalmi műhelyek épülnek fel alulról szerveződve. E sokszínű társaságban megtalálhatók a politikai aktivizmussal határos, nem kifejezetten újságírói hátterű projektek, mint a már említett Partizán is, az erős személyes érdeklődést profi projektté formáló kezdeményezések, mint például a Sávlekötő, vagy az elismert tévés szakemberek újrakezdései, mint amilyen Veiszer Alindáé vagy Friderikusz Sándoré.
Nehéz pontosan látni, hogy ezen új generációs médiaprojektek hány embert szólítanak meg, és mennyi pénzt hoznak alkotóiknak, mivel a tartalmak különféle mutációi több platformot bejárnak, ráadásul az üzleti modell is sokféle. Egy, a Kreatívon 2022 októberében megjelent cikk szerint a Partizán 62 százalékban pályázatokból, kisebb részben pedig támogatásokból és előfizetésekből tartja el magát. Nem könnyű megérteni ezt az új médiavilágot, ennek emlékezetes példája Friderikusz Sándor eszmefuttatása a kiflitolvaj közönségről.
Ma már azonban Friderikusz azt mondja, esze ágában sincs visszamenni a tévébe, sőt Geszti Péterrel is együttműködik podcastjában, amelyre már színházi sorozatot is épít. A Marketing & Media meghatározó digitális szakembereket felsoroló top 50-es listáján Gulyás Márton a második, és a digitális felületek főszerkesztőire szűrve Friderikusz is top 10-es.
E sokszínű társaság gyökerei eltérőek, de indokaik az interjúk alapján hasonlóak: nagyobb szabadság, gyorsabb építkezés és többféle megjelenési lehetőség, mint a hagyományos médiában. A recept része az erős személyes márka, amely véleményvezérré is teszi a tartalomkészítőt, az őt körülvevő profi stáb, szükséges továbbá a mély elkötelezettség a választott témák és közönségek iránt, hiszen ez nyitja meg a támogatói/ előfizetői pénztárcákat, és kell egy jó adag szerencse is, ami sokakat a Covid médiafogyasztásra gyakorolt hatása képében ért.
A számok már szépek: például a Sávlekötő legnézettebb epizódjai 200 ezer megtekintés felett járnak, Friderikusz YouTube-csatornáján a legnézettebb epizód már kétmilliónál is többet számlál, a Partizán pedig 300 ezret meghaladó YouTube-feliratkozót és négyezernél több Patreon-támogatót tudhat magáénak. Minél több ilyen kezdeményezés tör ki a tömegből, annál sokszínűbb lesz a magyar médiapiac.
Évek óta megfigyelhető az a trend, hogy új közönségeket megszólító, korábban ki nem szolgált tartalmi igényeket felkaroló, a globális online platformokat ügyesen használó új tartalmi műhelyek épülnek fel alulról szerveződve. E sokszínű társaságban megtalálhatók a politikai aktivizmussal határos, nem kifejezetten újságírói hátterű projektek, mint a már említett Partizán is, az erős személyes érdeklődést profi projektté formáló kezdeményezések, mint például a Sávlekötő, vagy az elismert tévés szakemberek újrakezdései, mint amilyen Veiszer Alindáé vagy Friderikusz Sándoré.
Nehéz pontosan látni, hogy ezen új generációs médiaprojektek hány embert szólítanak meg, és mennyi pénzt hoznak alkotóiknak, mivel a tartalmak különféle mutációi több platformot bejárnak, ráadásul az üzleti modell is sokféle. Egy, a Kreatívon 2022 októberében megjelent cikk szerint a Partizán 62 százalékban pályázatokból, kisebb részben pedig támogatásokból és előfizetésekből tartja el magát. Nem könnyű megérteni ezt az új médiavilágot, ennek emlékezetes példája Friderikusz Sándor eszmefuttatása a kiflitolvaj közönségről.
Ma már azonban Friderikusz azt mondja, esze ágában sincs visszamenni a tévébe, sőt Geszti Péterrel is együttműködik podcastjában, amelyre már színházi sorozatot is épít. A Marketing & Media meghatározó digitális szakembereket felsoroló top 50-es listáján Gulyás Márton a második, és a digitális felületek főszerkesztőire szűrve Friderikusz is top 10-es.
E sokszínű társaság gyökerei eltérőek, de indokaik az interjúk alapján hasonlóak: nagyobb szabadság, gyorsabb építkezés és többféle megjelenési lehetőség, mint a hagyományos médiában. A recept része az erős személyes márka, amely véleményvezérré is teszi a tartalomkészítőt, az őt körülvevő profi stáb, szükséges továbbá a mély elkötelezettség a választott témák és közönségek iránt, hiszen ez nyitja meg a támogatói/ előfizetői pénztárcákat, és kell egy jó adag szerencse is, ami sokakat a Covid médiafogyasztásra gyakorolt hatása képében ért.
A számok már szépek: például a Sávlekötő legnézettebb epizódjai 200 ezer megtekintés felett járnak, Friderikusz YouTube-csatornáján a legnézettebb epizód már kétmilliónál is többet számlál, a Partizán pedig 300 ezret meghaladó YouTube-feliratkozót és négyezernél több Patreon-támogatót tudhat magáénak. Minél több ilyen kezdeményezés tör ki a tömegből, annál sokszínűbb lesz a magyar médiapiac.
